Hogyan alakíthatunk ki kapcsolatot Istennel?

Félsz az élettől és az előtted álló kihívásoktól?

Elgondolkodtál már azon, mit jelent valójában megtapasztalni Isten szeretetét és gondoskodását?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy lehetetlen szoros kapcsolatot ápolni Istennel – a Biblia azonban rámutat arra , hogy Isten korántsem távoli vagy kemény szívű.

Ő egy szerető, személyes  apa, aki bensőséges kapcsolatot szeretne kialakítani velünk, útmutatást, védelmet, gondoskodást és feltétel nélküli szeretetet kínálva.

Ami engem illet, azt tapasztalom, hogy amikor problémával szembesülök,  bánat ér, vagy akár csak megállok, hogy élvezzem Isten teremtésének szépségeit, az első reakcióm az, hogy megosztom Istennel a gondolataimat , imádkozom , útmutatást kérek tőle, vagy egyszerűen csak  kifejezem a hálámat iránta..

Isten a Bibliában

Az Ószövetségben Isten  az ő népének Atyja,  valamint Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak  is– aki később  az Izrael nevet kapta.

Izrael népét Isten gyermekeiként írja le, akiket Ő vezet, védelmez és megbocsát, gondoskodva és fegyelmezve, mint egy szerető szülő.

Az Újszövetségben Isten szeretete és apasága mélyen személyessé válik. Sok Jézus korában élő zsidó habozott Istent Atyjának nevezni, és felháborodott, amikor Jézus így utalt rá.

Jézus azonban bátran Atyjának nevezte Istent, és erre tanította követőit is.

Jézuson keresztül minden hívő  számára megadatik az a lehetőség,  hogy egy személyes kapcsolatot alakítson  ki Istennel – amelyet a  hit és a bizalom jellemez. A Biblia rendszeres olvasása  során olyan   kommunikációs kapcsolat épül ki istennel, amit az elmélyült, átgondolt tudatosság  jellemez.. Érzelmi és lelki közelség jön létre, intimitás, szeretet és törődés alakul ki – Isten olyan személyes  bizalmasunk, akivel megoszthatjuk mindennapi életünk érzékeny dolgait is.

Számomra ez azt jelenti, hogy minden helyzetben, legyen az örömteli vagy kihívásokkal teli, úgy közeledhetek hozzá, mint egy szerető apához, aki  valóban meghallgat.

Vizsgáljuk meg Isten szeretetének főbb aspektusait:

Isten Teremtő és Fenntartó

Isten az élet absszolút forrása. Ő adja az életet, fenntartja azt, és ismeri létezésünk minden részletét.

ApCsel 17:25: (MBT) „...nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből;

hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. ”

Az életünk nem a véletlen műve. Egy szerető Atya teremtett minket, aki ismer minket, törődik velünk és minden pillanatban megtart minket. Személy szerint ennek felismerése segít nekem abban, hogy még a legkisebb áldásokért is hálás legyek, tudván, hogy azok tőle származnak.

Isten a Gondoskodó és a Védelmező

Ahogyan egy gondoskodó szülő gondoskodik a gyermekeiről, úgy Isten is gondoskodik a mi szükségleteinkről és megvédi az elesetteket.

Zsoltárok 68:6  (MBT): „Árváknak atyja, özvegyek védője az Isten, szent hajlékában.”

Máté 7:11 (MBT): „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok  azoknak, akik kérik tőle!”

Isten tud  a szükségleteinkről, hallja az imáinkat, és aktívan megvédi az elesetteket. Ez emlékeztet arra, hogy soha nem vagyok egyedül – Ő mindig odafigyel és jelen van az életemben. Amikor  életünk személyes eseményein elmélkedünk, megláthatjuk Isten vezető és támogató kezét az események alakulásában.

Isten egy szerető fegyelmező

A szülők és a gondviselők irányítják és fegyelmezik gyermekeiket, hogy segítsék őket a növekedésben. Hasonlóképpen Isten is vezet minket ,szeretettel formálja jellemünket és erősíti hitünket.

Zsidók 12:9–11 (MBT): „Azután testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell­-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak akik megedződnek általa.”

A fegyelmezés nem büntetés; egy szerető módja annak, ahogyan Isten segít nekünk növekedni az igazságban és a bizalomban – felismerve a hibáinkat, és mindent megtéve, hogy alkalmasabb követői legyünk neki és fiának Jézusnak.

Úgy gondolom,  hogy Isten vezetése olyan, mint az edzés: amikor nehéz súlyokat emelek, az izmaim elfáradnak, sajognak, és kifulladok – de ez a küzdelem az egyetlen út a fejlődéshez es a megerősödéshez. Ehhez hasonlóan a nehézségek, amiket Isten enged meg  az életemben, a jellememet  csiszolják és erősítik a hitemet.

Isten megbocsátó és befogadó

Isten szeretete türelmes és megbocsátó. Atyai szeretetének egyik legtisztább példája a tékozló fiú példázatában jelenik meg: Lukács 15:11–32 (MBT)  A fiú elhagyja otthonát, és rossz döntéseket hoz, de amikor hazatér, apja elé fut, és örömmel fogadja.

Nem számít, hogy elfelejtettük Őt és milyen messzire tévedünk, vagy  nem úgy viselkedünk, ahogy  kellene. Ha meggondoljuk magunkat Isten megbocsát és helyreállít minket.

A személyes apaság  felé való elmozdulás

Míg Isten atyasága jelen van az Ószövetségben (Ézsaiás 63:16), ami segít jobban megértenünk Őt és népét,  addig az Újszövetség azt az atyaságot hangsúlyozza ami intenzív, személyes kapcsolat, amelyet mindannyian ápolhatunk Istennel Jézuson keresztül.

Mindannyiunkat imádkozni tanított: 

Máté 6:9-13 (MBT): 

„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod,  amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól…”

Az Istennel való párbeszéd elméyíti a vele való közösségünket. Ehhez időre és kitartó gyakorlásra van szükség.

Isten  saját gyermekeiként  fogadja  be a hívőket a családjába 

János 1:12 (BTV): „Akik pedig,  befogadták,  azokat felhatalmazta arra, hogy  Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, ..”

Jézus  „Atyámnak” nevezi Istent, és ebből adódóan  a hívők  is „ Mi Atyánknak” hívhatják Őt .(János 20:17). Ez a személyes kapcsolat lehetővé teszi, hogy első kézből tapasztaljuk meg Isten szeretetét, gondoskodását, útmutatását és védelmét. Nekem ez azt jelenti, hogy minden körülmények között fordulhatok Hozzá – legyen szó örömteli pillanatokról vagy olyan kihívásokról, amelyek  az edzőtermi nehéz súlyokhoz hasonlóan próbára tesznek és megerősítenek.

Isten szeretetében élni

Ha Istenre  Atyaként tekintünk, az alapjaiban formálja át az életünket.  Emlékeztet minket arra, hogy szeretve vagyunk, gondoskodnak rólunk, és soha nem  kell egyedül járnunk az utunkat.

Az ima  így  valódi beszélgetéssé válik, a bizalmunk mélyül, és megszületik bennünk a bizonyosság, hogy Hozzá tartozunk.

Bármi  történijék is  a világban, Isten velünk  marad. Terve van az életünkkel most és mindörökké.

Ahogy Isten szavai a Bibliában megjövendölik, Isten elküldi fiát, Jézust a földre, hogy megszabaduljon az emberi vezetőktől, és biztonságos és örömteli hellyé tegye a földet mindenki számára – ahogyan az a Miatyánk szavaiban is látható: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is… Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.”

Személyes reflexió

Isten Atyaként való szemlélése személyessé teszi a hitet. Szeretete feltétel nélküli, fegyelmezése céltudatos, és mindig kész a megbocsátásra.  Akár részesültünk földi atyánk gondoskodó szeretetében, akár nem, Isten olyan közösséget kínál nekünk, amely a szív minden vágyát beteljesíti. Mindannyian valóban Isten gyermekeivé válhatunk:  befogadottakként és végtelen szeretetének részeseiként.

Anna, egy magyarországi krisztadelfiánus gondolatai.